2023 utolsó negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,5%-kal meghaladta az előző negyedéves teljesítményt. Ezzel öt egymást követő zsugorodás után tudott növekedést mutatni a beruházási tevékenység Magyarországon. A tavalyi év így is nagyon gyászosra sikerült, 1996 óta ez volt a második legnagyobb visszaesés a KSH számai szerint.
Mai kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal, 10%-ról 9%-ra mérsékelte az irányadó rátát a jegybank monetáris tanácsa. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank gyorsított az elmúlt hónapokban megszokott, 75 bázispontos kamatcsökkentési tempón. A szakértők előzetesen teljesen megosztottak voltak a tekintetben, hogy 100 bázispontra vált-e a monetáris politika, vagy maradnak a korábbi lazítási ütemnél. A 75-100 bázispontos kamatcsökkentés körüli dilemma jól mutatja a magyar gazdaság megítélése és kilátásai körüli bizonytalanságot.
Tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. A GDP-növekedési adat kellemetlen meglepetés, hiszen a recesszióból már kikapaszkodott gazdaság növekedése szinte azonnal megállt. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az év utolsó három hónapjában éves alapon a bruttó hazai termék szerény 0,4%-kal bővülni tudott, ezzel a mutató három negyedév után került vissza ismét a pozitív tartományba.
Lagymatag tempóval zárhatta a tavalyi évet a magyar gazdaság. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 2023 utolsó negyedévében a GDP 0,4 százalékkal bővülhetett az előző negyedévhez képest, ezzel jócskán visszavett a korábbi tempóból, amivel a recesszióból kitört.
Kínkeserves éve volt a magyar gazdaságnak 2023. Az első fél évben recesszióban ragadtunk, az év egésze pedig az utóbbi 30 év harmadik legnagyobb gazdasági visszaesését hozza, ha a mezőgazdaság véletlenszerű felhúzó hatásával nem számolunk. A jó hír, hogy jövőre ennél csak jobb jöhet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban a 2023-as magyar makrogazdasági képről, valamint a gazdaság szerkeszti kihívásairól beszéltünk Bod Péter Ákos egyetemi tanárral, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével, aki szerdán a témában elemzést közölt a Portfolio-n.
Az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent (szezonálisan igazítva), míg az idei második negyedévhez viszonyítva 0,9%-kal nőtt a GDP - erősítették meg a KSH részletes adatai a korábbi becslést. Az ipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság jól teljesített, de a visszaeső belső kereslet miatt a szolgáltatások továbbra is gyengélkednek. Az idei első három negyedévben 1,2%-kal csökkent a GDP, így az már biztos, hogy 2023 egészében visszaesik a magyar gazdaság.
Jövőre 3-4% körül növekedhet a magyar gazdaság és ehhez 5-6% közötti átlagos infláció társulhat - hangzott el az Agrárszektor 2023 Konferencia első finanszírozói kerekasztalbeszélgetésében, ahol banki vezetők osztották meg gondolataikat arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra, milyen kamatkilátásokkal számolhatnak a mezőgazdaságban érdekelt cégek. Konszenzus volt abban is a szakemberek körében, hogy a jövőben a szektorban működő cégeknek is fókuszba kell helyezniük a zöld átmenetet, a fenntarthatóságot, amikor finanszírozási kérdésekben döntenek. A második banki vezetői panelbeszélgetésben már az került a terítékre, hogy az agrár- és élelmiszeripari cégek milyen konkrét finanszírozási lehetőségekre számíthatnak a közeljövőben.
számosságát tekintve az adózók döntő többségének nem fog változni az adókötelezettsége a globális minimumadó bevezetése miatt. Egy nagyon összetett és robusztus szabályozásról van szó. Az érintett cégcsoportoknak, amelyeknek a forgalma az elmúlt 4 évből legalább kétszer meghaladta a 750 millió eurót, egy teljesen új szabályrendszerrel kell megismerkedniük, a bevezetés pedig minden kétséget kizáróan jelentős adminisztrációs terhet jelent számukra - mondta a Portfolio-nak Vékási Tamás. Az EY Magyarország most kinevezett vezérigazgatója szerint a hazai adópolitika tudatosan a fogyasztást terhelő adókat helyezte előtérbe a jövedelmet terhelő adókkal szemben. Az adóbevételek döntő része is egyértelműen a forgalmi adók oldaláról érkezik. Bár a forgalmi adók és különösen az áfa kulcs csökkentése forgalom növekedéssel is járhat, a jelenlegi költségvetési helyzetben ez nem időszerű - vélekedett.
Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47%-os részesedést vásárolt az Auchan hazai hipermarket-üzletében és 100%-ot a korzó-üzletben, utóbbi az Auchanokban található bérlemények kezelése - tudósított a - Telex.hu.
Lezajlott a Budapest Economic Forum, a Portfolio makrogazdasági konferenciája. Az eseményt Navracsics Tibor miniszter kezdte, aki a Magyarországnak megítélt EU-s forrásokról beszélt előadásában: elmondta, hogy az uniós források egy részét Magyarország már november végén megkaphatja. A következő előadásban Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató beszélt az energiapiaci kilátásokról. Az eseményen neves hazai és külföldi előadók beszéltek a magyar és a globális gazdaság kilátásairól: megszólalt az IMF igazgató-helyettese, de a programban szerepelt vállalatvezetői és bankvezéri kerekasztal is, valamint a magyar monetáris politikáról és inflációról is szó esett (a részletes program itt olvasható). Ebben a cikkben megtalálhatóak a tudósítások az esemény összes előadásáról, cikkünk folyamatosan frissül.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken jelentette be, hogy a Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor is tagja a frissen alakult Kutatási Kiválósági Tanácsnak. A tanács létrehozásának célja, hogy növelje a kiválósági alapú kutatási támogatások gazdasági és társadalmi hatásait, valamint vonzóbbá tegye a kutatói életpályát.
Orbán Viktor kormányfő élő interjút adott a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában. A miniszterelnökkel való beszélgetésben főképp az Izrael–Hamász-háborúról volt szó, amely kapcsán a kormányfő hangsúlyozta: a veszélyek korába léptünk, de ez nem jelenti azt, hogy bele kell törődnünk abba, hogy az életünk biztonságának szintje csökkenjen Magyarországon. Az izraeli terrortámadás mellett az inflációról, az ország külgazdasági kapcsolatainak építéséről, továbbá Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáról is szó esett.
A 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Matolcsy György, Varga Mihály és Bod Péter Ákos egy plenáris beszélgetés során vitatja meg a magyar gazdaság helyzetét. Matolcsy György jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy az MNB egyedül maradt az inflációs harc elején, tömegbalesetnek nevezte a gazdaságpolitikai kormányzati lépéseket és hangsúlyozta a monetáris és fiskális politikai együttműködés fontosságát. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint a magyar gazdaság helyzetét nehezíti, hogy túl sok olyan külső tényezőnek van kitéve, amelyekre nincs ráhatása, jelentős esélyt lát arra, hogy recesszióközeli állapotba szorulhatunk. Varga Mihály pénzügyminiszter kritizálta a jegybank tavaly őszi kamatpolitikai lépéseit, valamint úgy látja, hogy politikai döntésen múlik majd az Európai Uniótól érkező források feloldása. A tárcavezető ismét elmondta, hogy az idei hiánycélt is átírják, és kiigazítási lépésként több intézkedést, köztük újabb bankadót is belengetett.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Moody’s pénteki döntésével foglalkozunk, mely nemcsak, hogy nem változtatott Magyarország besorolásán, de még a kilátásokat sem rontotta le, sőt, meglehetősen pozitív képben láttatta a magyar makrogazdasági folyamatokat. A témáról Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük, aki egy elemzést írt befektetők számára a hitelminősítő döntését követően, és ebben az írásában több szempontból is vitatta a döntéshez csatolt indoklás érvrendszerét. Adásunk második részében arról volt szó, hogy kedden délután derült ki: a magyar kormány egy konzorcium részeként újabb ajánlatot tett a Budapest Airportra, így pedig a kabinet közelebb kerülhetett stratégiai céljához, nevezetesen, hogy újra magyar kézben legyen a fő hazai légikikötő. A témával, valamint általánosságban a légiközlekedési szektorral kapcsolatban Bukta Gábor, a Concorde részvényelemzője volt a vendégünk.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság. A ma megjelent részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes részterületek hogyan teljesítettek.
A tegnap megjelent, a várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves GDP-adatok után több piaci elemző felvetette, hogy veszélybe került a kormány minimumcélja, hogy 2023 egészében legyen gazdasági növekedés. Illusztratív számítások keretében megnéztük, milyen második fél évre van szükség a magyar gazdaságtól, hogy a gazdaságpolitika céljai megvalósuljanak. Kifejezetten erősre.
Zsinórban a negyedik negyedévben esett vissza negyedéves alapon a magyar gazdaság teljesítménye. Nagy kérdés, milyen hatással lesz ez a magyar vállalkozások életére, mennyire lesz nehéz dolguk, ha fejlesztési forrásokhoz szeretnének jutni. A Portfolio ezért folytatja országos gazdasági rendezvénysorozatát: szeptember 14-én Nyíregyházán adunk lendületet a hazai vállalkozásoknak!
A második negyedévben véget érhetett a magyar gazdaság recessziója, de az idei növekedés így is elmarad a kormányzati várakozásoktól - ez rajzolódik ki a szakértők Portfolio számára küldött előrejelzéseiből, melyek a szerdán megjelenő GDP-adat előtt készültek.
Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" című műsorában beszélt, a szerdai kormányülés és a csütörtöki kormányinfó után.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
